HTML

MSPR Üzleti Iskola

MSPR: Marketing, Sales & Public Relations. A jó cégeknek joguk van a sikerhez. Az MSPR Üzleti Iskola célja, hogy olyan tudást adjon a hallgatók számára, amellyel üzleti ötleteiket és cégeiket sikerre vihetik. Meggyőződésünk, hogy napjainkban az MSPR Üzleti Iskola kínálja a legjobb értékesítési és marketing tréningeket.

Archívum

Friss topikok

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Mi tesz egy céget innovatívvá?

2017.01.22. 20:24 :: Sinka Evelin

Az innováció lényege, hogy változást hoz a szervezet életébe, hiszen az új más, mint a régi, és a technológiák, módszerek, eljárások szakítást jelentenek a korábbi gyakorlattal. Az innováció és a változtatás mindig kockázattal jár, az innovációs menedzsment feladata pedig nem más, minthogy a különböző menedzsment-módszerekkel, tervezéssel, elemzésekkel, felügyelettel, kontrollal és szükség esetén korrekcióval ezeket a kockázatokat képes legyem lecsökkenteni, a veszélyeket pedig kivédeni. Az innovációnak különösen Közép- és Kelet-Európában különösen nagy szerepe van, hiszen a mezőgazdaság és az ipar teljes modernizációra szorul, a szolgáltató szektor pedig szinte a semmiből nőtt ki. Ez utóbbi esetben a feladat inkább a nyugati minták helyi viszonyok közé való adaptálása, ami a szereplőktől szintén innovatív megoldásokat, kreatív ötleteket követel.

A világ folyamatosan alakul, változik. Ha egyetértünk N. Kondratyev ciklikusság-elméletével, akkor azt mondhatjuk, hogy a gazdaság ciklikusan fejlődik. A közgazdaságtan a Kondratyev-féle ciklusokat hajlamos 30-35 év hosszúságúnak tekinteni, de a valóságban ennek duplájáról kell beszélnünk, mivel egy felívelő és a recessziós korszak együttesen tekinthető egy ciklusnak. A ciklus elején megjelenik valami, ami gyökeres változást hoz, megújítja az egész rendszert (pl.: gőzgép, automobil, internet), majd ez szépen, lassan elterjed, s a használata általánossá válik. Amikor az innováció már nem az többé, akkor a gazdaság húzóerő hiányában hanyatlani kezd, s ebből csak egy a következő újdonság lesz képes kihúzni.

Az innováció a cégek esetében azt jelenti, hogy az új felfedezéseket, tudományos eredményeket (legyen szó bármelyik tudományágról vagy területről), lefordítjuk a mindennapok nyelvére, és alkalmazni kezdjük őket. Az innováció hatása objektív eszközökkel is mérhető (ROI, P/E), hiszen csak két tényezőből áll: ráfordításból és megtérülésből. Az innovációs tevékenység azonban többet jelent a kutatás-fejlesztésnél, hiszen nem elegendő kifejleszteni vagy felfedezni valamit, utána alkalmazni, hasznosítani kell azt. Ez a mindennapokba történő implementálás és megszilárdítás pedig az esetek többségében nagyobb feladatnak bizonyul, mint maga a kutatás. Az innovációról beszélünk, akkor fel kell mérnünk, hogy a szervezeten belül mekkora az innováció intenzitása, az elterjedés sebessége, és az innovációs együttható, ami már az eredményességről szól.

Vállalati szinten az innovációs menedzsment céljai világosak és könnyen megfogalmazhatóak:
   - célkitűzés,
   - a konkrét feladatok meghatározása,
   - a szükséges speciális kompetenciák összegyűjtése,
   - kapcsolatteremtés és biztosítás a megvalósításban résztvevő szervezeti egységek (és esetleges külső szereplők között),
   - a projekt pontos meghatározása: elvárások, rendelkezésre álló idő, elvárt minőség, élettartam, stb.

Amikor egy-egy innovatív eljárás vagy technológia bevezetése mellett döntünk, akkor először felmérjük a technológiai fejlődést és az érvényes trendeket. Ezek után megvizsgáljuk, hogy a bevezetés milyen eredményt hozna a számunkra: mennyi idő alatt és milyen mértékben térülne meg a befektetés. A következő lépés során felmérjük a szükséges erőforrások volumenét, és megnézzük, hogy az új eljárást, fejlesztést hol lehet használni, azt miként implementálhatjuk azt a gyakorlatba. Az utolsó lépés, hogy megnézzük, mely forrásból biztosíthatjuk a célok teljesítéséhez szükséges pénzeszközöket és munkaerőt.

A közszférában és az állami szektorban természetesen mások a feladatok. Tipikusan ide tartozik a bürokratikus folyamatok leegyszerűsítése, a szabványosítás, a monopóliumok lebontása, a minőségi elvárások megfogalmazása és a fogyasztóvédelem. Mindegy, hogy a köz- vagy a magánszféráról van szó, az minden esetben biztos, hogy a folyamatban nem csak az irányítóknak, de az összes érintettnek részt kell vennie. Ez több feladatot is jelent a menedzsment számára: egyrészt meg kell győzniük a közösséget, másrészt pedig irányítaniuk, motiválniuk kell őket.

Ha egy szervezet innovatív, akkor élet- és versenyképes is egyben, hiszen nemcsak, hogy könnyen reagál a változásokra, de arra is képes, hogy a folyamatok élére álljon. A reakció ugyanis mindig csak utólagos: egyfajta alkalmazkodás a megváltozott körülményekhez, az innováció viszont akár előbb is megtörténhet, mint a környezetben végbemenő változás. Ha a fejlődés és a megújulás általános viselkedési gyakorlattá válik a cégeknél, akkor ez ettől a pillanattól kezdve már nem a versenyelőny, hanem a versenyben maradás eszköze. Aki képtelen a megújulásra, az egyszerűen lemarad, és kiszorul a piacról.

Az innovatív vállalat rendelkezik a szükséges erőforrásokkal, amelyek a következők: pénz, tudás és eszközök. Ahhoz, hogy a folyamatokat útjukra indíthassuk, és a témával foglalkozó szakembereket bízzunk meg, pénzre van szükség. Innovatív ötletek csak olyan emberek fejében születhetnek, akik kimagasló szakirányú műveltséggel rendelkeznek, és képesek rá, hogy új összefüggéseket fedezzenek fel, illetve a korábbi problémákat megoldják, leegyszerűsítsék. A résztvevők munkája pedig csak akkor lehet hatékony, ha biztosítjuk számukra a szükséges eszközöket a saját irodától kezdve a laboratóriumi berendezésekig. A legfontosabb eszközcsoport azonban minden szervezet esetében az immateriális javak összessége, azon belül is a titkos információk, amelyek a versenyelőny zálogai. A titkos információk sok esetben még a cégen belül sincsenek leírva, mert a munkatársak fejében a találhatók, s a tapasztalatokat, az ún. jól bevált módszereket jelentik.

Az innováció végrehajtása minden esetben stratégiai vagy felsővezetői döntés, bár kisebb, technológiai változtatást engedélyezhetnek alacsonyabb, középvezetői szinten is. A munkát projektrendszerben célszerű megszervezni, amelybe a kompetenciák, a személyes tulajdonságok, a tapasztalat és a rendelkezésre álló szabad kapacitás alapján vonunk be kollégákat. Ha a vállalaton belül nem áll rendelkezésre a szükséges szaktudás, akkor érdemes megfontolni külső tanácsadó cégek megbízását is. A jövőben azonban átalakulás várható: a vállalati hierarchia ellaposodásával és a szervezetek demokratizálódásával el fog jönni az idő, amikor megjelennek majd az alulról jövő kezdeményezések, és a munkatársak is új ötletekkel, javaslatokkal állnak majd elő. Ez azért is nagyon fontos, mert így a szervezet tagjainak nagyobb hányada dolgozik majd azon, hogy javítsa a folyamatokat, technológiákat, mint jelenleg, amikor csak a szervezet feje végi ezt a munkát. Azok a munkatársak, akik kapcsolatot tartanak a cég környezetével, szintén alkalmasak rá, hogy az innováció motorjaivá váljanak: az értékesítők a piaci elvárásokat látják, a beszerzők az új alapanyagokat, eljárásokat, a fejlesztők pedig az új eljárásokat, technikai megoldásokat.

 

Vaszari Tamás

Szólj hozzá!

Címkék: innováció menedzsment üzletfejlesztés változásmenedzsment innováció-menedzsment Kondratyev ciklus

A bejegyzés trackback címe:

https://mspr.blog.hu/api/trackback/id/tr8812140837

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.